Barangolás a Felvidéken
- nap
Kedd reggel indultunk az osztállyal Szlovákiába, ezért reggel korán keltem, hogy mindennel időben kész legyek.
Indulás előtt ellenőriztem, hogy mindent bepakoltam-e a bőröndömbe, majd összekészítettem az aznapi ennivalót (mivel csak estére értünk a szállásra, így a reggelit és az ebédet magunknak kellett biztosítani).
A suli aulájában illetve egy idő után már az árkádok alatt várakoztunk a buszra. Két kis busz jött értünk. Az egyik buszba a fiúk, másikba a lányok kerültek a csomagok meg a fiúk kisbuszának utánfutójába.
Nagyjából 2 óra volt az út az első látnivalóig, ami nem volt más, mint Szklabonya, Mikszáth Kálmán szülőfaluja más néven Mikszáthfalva. Itt a helyi múzeum mutatta be a nagy palóc életét.
Szklabonyán, Mikszáth szülőházánál
Ezután tovább utaztunk Alsósztregovára, a Madách kastélyba, ahol érdekes kiállítást láttunk az író személyes tárgyaiból illetve Madách Imre az Ember Tragédiája c. művének különböző előadásaiból.
A Madách-kastély Alsósztregován
A következő állomás a Füleki vár volt, aminek 4 szintjén tartott az idegenvezető előadást.
Az első szinten mindenféle őskövületekről, különböző őslényekről folyt az előadás, a második, harmadik és negyedik szinten a Füleki várról, különböző legendákról, illetve az akkoriban élő emberek életéről, szokásaikról, öltözetükről. Nekem a harmadik szinti előadás tetszett legjobban, ahol a korabeli nők ékszereit, kiegészítőit mutatta be a terem. A tárlatvezetés után a várromokra is felmásztunk, illetve volt egy 5. szint is, amely Petőfi Sándorról szólt. Ezen a szinten nem volt idegen vezetés, viszont aki akart ide is felmehetett és betekinthetett a költő életébe.
Fülek
A programok után a Billában vásároltunk nasikat.
A szállást nagyjából fél hat körül foglaltuk el, itt elosztottuk a szobákat, kipakoltuk a bőröndjeinket, majd feltérképeztük a helyet.
A vacsora fél hétkor volt. Ez után felmentünk a játékterembe és csocsóztunk, pingpongoztunk, majd elmentünk fürdeni.
Este tízkor volt takarodó, amit természetesen senki nem tartott be, így okozhattunk némi fejfájást a tanároknak, de szerintem erre ők is fel voltak készülve, így olyan nagy meglepetés nem érhette őket.
- nap
Reggel korán keltem, elkészültem és begöndörítettem a hajamat, majd nagyjából háromnegyed 7-kor ébresztettem a többieket (Dorina, Lili, P. Luca, M. Luca – Misu).
Reggeli után, nyolckor indultunk el. Az első úti cél a Garam partján található skandináv stílusú fatemplom, mely egyetlen szög nélkül épült fel, és amelyet 2008-ban az UNESCO világörökséggé nyilvánította.
A garamszegi fatemlom
Délután az Alacsony-Tátrában, Farkasdon lévő skanzent látogattuk meg, amely a világörökség részeként egy máig lakott terület. Itt megettük az ebédet, majd egy kis térkép alapján párosával feltérképeztük a helyet. A skanzenben állatokat is tartottak, amit mi is megnézhettünk. A skanzen „farmját” a kecskék, tyúkok, kakasok és óriás nyulak alkották.
Utcaképek a skanzenből
A program után visszamentünk a szállásra, itt mindenki szusszant egyet, majd vacsora után kimentünk egy rétre, ahol az üres ló karámban játszottunk mindenféle fogót.
Sötétedéskor visszasétáltunk a szállásra, amikor mindenki szembesült a ténnyel, hogy a cipőink beáztak és a nadrágjaink is csurom vizesek, így aztán kiraktuk az ablakba a gönceinket és a „remény hal meg utoljára” alapon bíztunk abban, hogy másnap reggelre szárazak lesznek.
Az este folyamán szerencsére összefutottam a diákszálló tulajdonosával, aki azonnal felajánlotta az alagsorban lévő cipőszárítót.
A problémánk tehát megoldódott, így már nem volt más dolgunk csak hogy kipihenjük magunkat.
- nap
Csütörtök reggel eléggé izgatottan keltem, mivel egyrészt az aznapi program felsorolás tetszett legjobban , másrészt meg izgultam, hogy vajon a cipőm megszáradt-e.
A cipőszárító többé-kevésbé mindenkinek bevált, viszont én a „kevésbé” kategóriába tartoztam, mert bár a cipőm eleje száraz volt, a sarka csurom vizes, szóval a buszban papucs volt rajtam a programoknál meg felvettem a cipőmet.
Elsőként Rimaszombaton a Tompa Mihály Alapiskolát látogattuk meg, ahol magyar anyanyelvű diákok tanulnak, így mi is tudtunk beszélgetni velük. Néhányuk annyira szimpatikus volt, hogy elkértük az insta/snap nevét.
Találkozás a helyi magyarokkal Rimaszombaton
Ezután elmentünk az iskolától nem messze lévő Gombaszegi barlangba, aminek a belseje csodaszép volt. A nagyobb cseppköveken kívül, rengetek vékonyka, úgynevezett szalma cseppkő volt, melyeknek hosszúsága megegyezett az én magasságommal. A barlangban olyan cseppkövek is voltak, melyeknek formája pl.: Hófehérkére vagy más, egyéb figurára emlékeztetett. Ezen kívül a barlang falán Magyarország térképének körvonala is kirajzolódott, illetve volt egy fekete cseppkő nyúlvány, amitől a helyi babona szerint lehetett valamit kívánni.
A Gombaszegi barlang
A barlangból kiérve ebédeltünk, majd továbbmentünk az Andrássy kastélyba, ami kívül-belül nagyon szép volt. Érdekesség, hogy a kastély könyvtárában több mint 15.000 kötetet őriznek, főleg a XV.-XIX századból. A kastélyban lévő idegenvezetés utolsó 10 percéről lemaradtam rosszullét miatt, azonban így is nagyon tetszett. Miután véget ért a kastélyban lévő idegen vezetés, kaptunk fél órát, hogy a kastély kertjét is bejárhassuk, így Misuval és Levivel mentem el sétálni.
Az Andrássy-kastély és a parkja
A szállásra érve szinte azonnal vacsizhattunk, majd kaptunk fél órát a pihenésre, ami után kezdődött egy tanárok által, az elmúlt napok során látottak/említettek alapján összeállított kvíz. Annak ellenére, hogy a játékban utolsó helyen végzett a csapat, nem befolyásolta az esti hangulatot. Ugyanúgy, a megszokott módon fürdés után az osztály nagy része (+ a két A-s, akik egyébként ez alatt a pár nap alatt úgy viszonyultak hozzánk mintha mindig is az osztály tagjai lettek volna és ez természetesen fordítva is igaz volt, ami bevallom meglepett) lement a kanapékhoz.
Mindenki bekuckózott, telóztunk, beszélgetettünk szóval jól elvoltunk, viszont tízkor el kellett menni aludni, mivel a másnap még előttünk állt. A tanárok csak bízni tudtak abban, hogy éjfél után már egy hangot sem fognak hallani.
- nap
Péntek reggel korábban kellett kelni, mivel a programok mellett még haza is kellett érnünk, ami az én reggelemet nem nagyon borította fel, mert én eddig is 5kor keltem. Szóval, reggel elkészültem, hajat göndörítettem, majd felkeltettem a többieket, akik kicsit nehezteltek a korábbi ébresztésért, de amikor rájöttek, hogy az elaludt hajukkal kéne kezdeni valamit, már rögtön nem az volt a legnagyobb problémájuk, hogy korán van. A reggeli is korábban volt, viszont nekem nem nagyon volt étvágyam, így a 8 órai indulásunk előtt volt még 20 percem, amit a kanapéknál töltöttem el a velem együtt várakozó többiekkel.
Aznap Kassán voltak a programok. Először megnéztük a Rodostó-házat, ami bemutatta II. Rákóczi Ferenc életét, a háznak különböző említésre méltó helységeit. Ezután ellátogattunk a Szent Erzsébet dómba, amelyben Rákóczi fejedelem sírja is megtalálható.
Kassa: a Rodostó-ház és a Dóm
Háromnegyed 1-től egészen háromnegyed 2-ig kaptunk kimenőt egy kassai bevásárlóközpontba, ahol mindenki elkölthette a megmaradt euróit.
Ezután elindultunk haza. Útközben a hátsó kis társaságunkból majdnem mindenki aludt egyet, mert az elmúlt napok kimerítőek voltak és mikor, ha nem akkor aludjon el az ember.
Összességében nagyon jó volt az osztálykirándulás, bár az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, hiszen többször is bőrig áztunk. A buszon illetve a szálláson több izgalmasabb dolog történt, mint magukon a programokon és talán nem mindegyik programot szerettem mégis, ha ki kéne emelnem egy napot, ami legjobban tetszett, akkor az egyértelműen a csütörtök lenne, mivel akkor a programok is nagyon tetszettek és a többiekkel is akkor voltak az olyan beszélgetések, amiket nagyon élveztem.
Ercsényi Kinga
7.c