„Madárbarát Iskola”-ként a téli időszakban fürkészes tanulóink folyamatosan gondoskodtak az iskola udvarára betérő madarak etetéséről.
A madáretetőkön kívül az egyik fán van egy madárodú. Nagy örömünkre tavasszal arra lettünk figyelmesek, hogy az odúnak kis lakói vannak. Egy széncinegepár költött az odúban.
Videó>>
A fa alatt fülelő gyerekek hallhatták a fiókák hangját. A kitartóak azt is megfigyelhették milyen szorgosan etetik a szülők a kicsinyeket.
A széncinege a legismertebb cinege. Rendkívül élénk, éber madár. Hajnaltól alkonyatig mozog, hol a fák törzsét, hol a legvékonyabb ágakat kutatja, ide-oda röppen, fejjel lefelé tornászik. Minden mozdulata ügyes, figyelmét semmi sem kerüli el. Ahol nem kell veszélytől tartania, ott nagyon bizalmassá válik, ő jár legsűrűbben a mesterséges madáretetőkre.
A széncinegék szívesen költenek kihelyezett mesterséges odúban. A hím tél végén, kora tavasszal foglalja el területét. A tojó egyedül építi a gyökér vagy fűszál alapra sok mohából összehordott fészkét, amelynek csészéjét szőrrel és egyéb puha anyaggal béleli. A tojó az első tojásokat az időjárástól függően április elején vagy közepén rakja le. A tojások száma 6-13 db. A kotlás 13-15 napig tart. Csak a tojó kotlik, ha elhagyja a fészket, a tojásokat betakarja. A szülők egymást váltva naponta átlagosan 360 alkalommal visznek 2-3 rovart és pókot a fiókáknak. A 20-22 napig tartó fiókaetetés során több tízezer rovart és pókot szed össze egy-egy széncinegepár.