Iskolánk története

Budaörs történetéből ismerjük, hogy a település egy időben teljesen elnéptelenedett.

Az 1700-as évek elején német családok települtek be, s így ismét élettel teli, virágzó faluvá vált Budaörs. Az ideköltöző családok hosszú távra rendezkedtek be, s így a templom megépítésével egy időben iskolát is építettek. Azt, hogy pontosan hol volt ez az iskola, nem lehet tudni, de feltételezhető, hogy az Esze Tamás utcai épületünk helyén állt.

Maga az iskola egytanítós volt. Mivel ekkortájt az ország többi iskolájában is vallástant, olvasást és írást tanítottak, feltételezhető, hogy nálunk is ezek voltak a fő tantárgyak.

Az iskolába járás nem volt általános, erről tanúskodnak a régi anyakönyvek. A tanév is rövidebb volt a mainál, általában 6 hónapig tartott, s május elején megtartott vizsgával zárult.

1884-ig együtt jártak a fiúk és a lányok. Azonban a falu kezdte kinőni az iskoláját. Így megvásároltak egy telket, a mai posta épületének helyét, s felépítették itt a leányiskolát, melyet az Irgalmas Nővérek működtettek Halik Paulina vezetésével. A századfordulóra ez is kevésnek bizonyult, hiszen az egyre növekvő gyermeksereg számára kevésnek bizonyult a 4-4 tanterem,  mellyel a két iskola rendelkezett. Ezért a lányiskolához 3, a fiúiskolához 4 tantermet építettek. A fiúiskola igazgatója ekkor Clementis László volt.

A községhez tartozó Kamaraerdőben a Nagypénteki Árvaházban is működött egy iskola 1903-tól Gergely Konrád tanító irányításával. Ebben tanultak az árvaházi gyerekek, de Kamaraerdőből és Pistályból is idejártak iskolába. Ez az iskola még az 1970-es években is működött iskolánk fiókintézményeként.

A 2. világháború után a magyar tannyelvű oktatáshoz az egyházközség megvásárolta a mai Árpád u. 6. szám alatti házat, s ott egy tanteremben kezdték meg a tanítást.

1946 sorsdöntő változást hozott. Ekkor kitelepítették a magyarországi németeket, s az iskolák elnéptelenedtek.  Az iskolát államosították, s az addigi igazgató, Szakály Mátyás lemondott. Utóda Havasi Ferenc lett. Nemsokára azonban ismét egyházi kézbe került az intézmény, s ennek az igazgatására Weber Mihályt kérték fel. A budaörsi sváb lakosság helyét kezdték elfoglalni az országból idesereglett családok, s így a tanulói létszám egyre nőtt.

1948-ban a felekezeti iskolákat államosították. A fiúiskola tanárai így is vállalták a tanítást, a lányiskola tantestülete azonban nem. Így a két iskolát egyesítették, melynek igazgatója Weber Mihály lett. A tantestületben lévő feszültségeket azonban nem tudta feloldani, ezért helyette Lakatos Gyulát nevezték ki. Ő sem töltött itt sok időt, 1949-ben már Révész Béla igazgatott.Egy év után őt váltotta Fátyol Jenő. 6 év múlva a minisztérium Bandur Aladárt nevezte ki az iskola élére, de úgy, hogy közben Fátyol Jenőt nem mozdította el az állásából. Így az a furcsa helyzet állott elő, hogy egy iskolának két igazgatója volt egyszerre. Ezt az ellentmondást úgy oldották fel, hogy ismét kettéválasztották az iskolát, s a fiúiskolának Bandur Aladár, a lányiskolának Fátyol Jenő lett az igazgatója. Az előbbi lett az 1. Sz. , az utóbbi a 2. Sz. Általános Iskola, mivelhogy koedukált tanítás folyt mindkét intézményben.

1957-ben Hauser József követte Fátyol Jenőt egészen 1973-ig, a nyugdíjazásáig, amikor a két intézmény ismételten Bandur Aladár vezetése alá került. Az ő igazgatói működése alatt kezdődött el a német nemzetiségi nyelv oktatása.1963-ban egy új épülettel gazdagodott iskolánk a Rózsa utcában. Ez tette lehetővé, hogy gimnáziumi oktatás is induljon Budaörsön.

Így 1973-ban 5 épületben (Esze Tamás u., Rózsa u., Béke tér, Árpád u., Kamaraerdő) folyt a tanítás 100-nál is több pedagósussal. 8 párhuzamos osztály is működött, pedig a lakótelep akkor még csak tervben létezett. Az iskola akkori neve: Általános Iskola és Gimnázium, Budaörs.

Később a gimnázium önálló épületet kapott, s levált az anyaintézményről. Ahogyan kezdtek kinőni a földből a házak a lakótelepen, egy új iskolát is építettek. 1 évig hozzánk tartozott, a tantestület nagy része tőlünk ment oda tanítani.

A Béke téri épület egyre rosszabb állapotba került, s a község akkori vezetése úgy gondolta, nem érdemes felújítani, s eladta az épületet a postának. Helyette épített egy modern épületet hatalmas tornateremmel.

Ezt ma Kesjár Csaba Általános Iskolának hívják. Az addig a Rózsa utcában működő testnevelés tagozatos gyerekek kerültek oda, és a tantestületünk egy része. Simon Mária, az iskola mai igazgatónője is nálunk kezdte a pályáját, s az iskola átadása óta ő ott az igazgató.

De ekkor már a mi iskolánkat is Koroknai Jenőné igazgatta. Ebben az időszakban indult az ének-zenei tagozat.

14 évnyi sikeres és sokszor nehéz munka után Badacsonyi Gáborné vezette fél évig az intézményünket. Őt Szívós Ágota követte, akinek a működése alatt indult el az informatikatagozat. Majd őt Dölles Erzsébet követte.

Jelenleg Simsik Zsuzsanna a Budaörsi 1. Számú Általános Iskola igazgatója.

Többször ért bennünket kritika: miért nem változtatjuk meg a nevünket, s veszünk fel egy köztiszteletben álló, híres ember nevét úgy, ahogyan azt a többi oktatási intézmény megtette.

A válasz a fentiekben van. A nevünkben is érzékeltetni szeretnénk a történetünket: azt, hogy a mi iskolánk volt az első Budaörsön, az összes többi intézmény rólunk szakadt le. Mi vagyunk az ősintézmény.

FORRÁS:

Hauser József: Budaörsi krónika, Budapest 1985
Zrínyi Katonai Lap– és Könyvkiadó, az 1. Sz. Ált. Isk. Évkönyve (2008/2009)